Ifjúsági irodalom: pár évtizede alkalmasint ezzel a sommás – lesajnáló félmosoly vagy fitymáló ajakbiggyesztés kíséretében felvezetett – ítélettel intézték el a literatúra fennkölt meghittjei az idősebb Dumas, vagyis Dumas pčre (1802–1870) művészetét, mely valóban egymást követő nemzedékek egész sorát látta el kalandos olvasmányokkal szerte a világban. Ám úgy lehet, mára ez a státusz is kérdésessé vált, hiszen az agyonverhetetlenül népszerű Monte Cristo grófja, vagy A három testőr története immár jó ideje elsősorban filmélményként épül be a köztudatba, s míg a kényelmességre hajlamos néző kedvére választhat az adaptációk közül (mondjuk Jean Marais, Richard Chamberlain vagy épp James Caviezel Edmond Dantčs-alakításával), addig a filmek alapjául szolgáló regénykönyveket jóval kevesebben forgatják. Ez pedig nehezen túlbecsülhető veszteség, mert Dumas igazi irodalmat kínál: friss, életteli és henye irodalmat, telivér és gazdagon burjánzó romantikát.